Még egy bécsi összejövetelen beszélgettünk róla, hogy milyen a keresztény férfi virtusa? A Férfisátrasok kelevézt hajítanak, íjjászkodnak, versengenek. Mi, KFT-sek mit csináljunk?

Nem állapodtunk meg semmiben, bár egy el Camino zarándokút férfias virtus lenne. Vagy egy mariacelli is.

Igazi virtus lenne még kiállni a társadalom peremén élők érdekében. Alkoholistákat, hajléktalanokat felkarolni. Ezek többsége amúgy is férfi. Kiállni a gyengékért.

Keresztény virtus lenne a vértanúság. Ahogy Kolbe atyával történt, amikor a II. Világháború alatt koncentrációs táborba került. Egyszer kegyetlenül elverték, mert rózsafűzért találtak nála, és a kérdésre, hogy hisz-e benne, igennel válaszolt. Végül életét adta egy lengyel családapáért. Éhenhalt helyette, mikor egy sikeres szökés után megtizedelték a barakk létszámát.

Egyelőre ennyi a virtusról. :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.